Őszödtől a plágiumügyig: ezek voltak Gyurcsány legnagyobb botrányai

Az Origo csokorba szedte a csütörtökön a visszavonulását bejelentő Gyurcsány Ferenc DK-elnök és egykori miniszterelnök legnagyobb botrányait, emlékeztetve arra, hogy Gyurcsány a rendszerváltás utáni Magyarország egyik legnépszerűtlenebb politikusa lett. 

A sorban rögtön az első és egyben legemlékezetesebb az őszödi beszéd volt, amikor a 2006 os választást követően, de még a kormányalakítás előtt mondott el zárt körben a miniszterelnök. Gyurcsány az MSZP frakcióülésén százmilliárdos nagyságrendű kiigazítást sürgetett, majd reagálva a véleményekre trágárságokkal tűzdelt beszédben vallotta be, hogyan verték át a társadalmat  a választási győzelem érdekében, az ország valós gazdasági helyzetét eltitkolva. 

Elhíresült mondatait, mint például, hogy „Nincsen sok választás. Azért nincsen, mert elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon.” vagy  „Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet.”, illeve a „Hazudtunk reggel, éjjel meg este.” a mai napig visszhangzanak. 

A beszéd elementáris felháborodást váltott ki a társadalomból, tömegtüntetések kezdődtek, amelyre azonban rendőrterror volt a válasz. Ennek csúcsát az október 23-i brutális tömegoszlatás jelentette az Astoriánál és a Károly körúton. 

Az eseményekről több jelentés is készült, a Balsai István vezette csoport jelentése azt állapította meg, hogy 

A kormány közben 2006 nyarán bejelenttette megszorításokat tartalmazó csomagot, amely áremelésekben, az egészségügy leépítésében, a családokat sújtó intézkedésekben öltött testet. 

A botrány után pedig eszébe sem jutott lemondani, ezt csak 2009-ben tette meg végül. 

Plágiumbotrány

A volt miniszterelnöknek volt azonban plágiumbotránya is 2012-ben, amikor felröppent a hír, hogy ugyanabban a témában írt szakdolgozatot, mint az akkori sógora. Ahogy az Origo emlékeztet, Gyurcsány Ferenc 1984-ben írta meg szakdolgozatát a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Karán „A Balaton-felvidék szőlészete és borászata” címmel. Volt sógora, Rozs Szabolcs négy évvel korábban viszont szintén a Balaton-felvidék borászatáról írt. 

A kérdéses Gyurcsány-szakdolgozatot azonban nem találták meg az egyetemen, és nem meglepő módon maga a volt miniszterelnök sem találta meg, hiába túrta fel a padlást. 

Az Apró-villa titkai

Gyurcsány a sokáig otthonául szolgáló Apró-villa felújítása kapcsán is gyanúba keveredett. 

A Magyar Nemzet akkori tényfeltárása alapján a Gyurcsány házaspár 1995-ben hozta létre a Fittelina Kft.-t. Később Dobrev Klára átengedte az Apró-Gyurcsány villa hasznosításának jogát a cégnek  és így 159 négyzetméteres lakásának a bérbeadási jogát is. A Fittelina tulajdonosai és tisztviselői ők maguk voltak. A bérbeadási jogot 16 millió forint értéken tartották nyilván a cégben egészen 2000-ig.

Ez alapján évi 2,6 millió forintot költségként írhattak le a vállalkozás bevételeivel szemben, így minden évben több millió forinttal tudták csökkenteni a befizetendő társasági adót. Bérlők hiányában azonban alaposan feltételezhető, hogy 

Altus-ügy

1995 novemberében privatizálta az Altus az 1400 embert alkalmazó Magyaróvári Timföldgyárat és Műkorund Rt.-t (Motim), decemberben pedig egyszerűsített privatizációval került az Altushoz a Perfekt Pénzügyi Szakoktató és Kiadó Rt.

A Motim privatizációjánál fontos szerepet játszott a Magyar Kereskedelmi és Hitelbank Rt. (MHB) igazgatótanácsi elnöke, Apró Piroska, Dobrev Klára édesanyja, ugyanis az MHB folyósította a hitelt az Altusnak a Motim megvásárlásához.

Ahogy az Origo felhívja a figyelmet, ellentmondásos tény, hogy miközben a DK mostanában rászorultsági alapon alacsonyabb energiaárakat követel, Gyurcsány kormányzása idején mindez sajátosan valósult meg. Gyurcsány, tehát az akkori kormányfő cége, a Motim, mely – néhány másik nagyfogyasztóval együtt – egy 2007. decemberi megállapodás alapján az „elvileg legalacsonyabb" hazai, hivatalos aukción kialakult, 

Közben a lakossági áramárak a nyolcéves baloldali kormányzás időszaka alatt megduplázódtak.

Az EMIR-szoftver

Ahogy az Origo akkoriban írta, az Európai Bizottság súlyos szabálytalanságokat tárt fel a 2007–2013-as uniós gazdasági ciklus ellenőrzésekor, konkrétan az EU csatlakozásra készített szoftvert (EMIR), amin keresztül a Brüsszelből érkező pénzek kifizetését és a teljes pályázati rendszert működtették.

Az EMIR megalkotására, működtetésére, valamint a továbbfejlesztésére a Miniszterelnöki Hivatal, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal és Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) összesen nyolc vállalkozási szerződést kötött a Welt 2000 nevű céggel.

Dobrev  Klára 2002-től az NFÜ jogelődjének, a kacifántos nevű Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatalának elnökhelyetteseként dolgozott egészen 2004 augusztusáig, amikor is Gyurcsány Ferenc miniszterelnökké választásakor lemondott a posztjáról.

Gyurcsány felesége ugyanakkor nem pusztán „mezei" elnökhelyettese volt az NFÜ jogelődjének, hanem a szervezeti ábra tanúsága szerint a monitoringmódszertani főosztály, amely az egész EMIR-sztorit gondozta, 

Dobrev pedig „szívügyének" tekintette az EMIR fejlesztését.

Nyitókép: Gyurcsány Ferenc és Dobrev klára. Fotó: Lakatos Péter/MTI